Jean Castex miniszterelnök az aláírási ünnepségen a francia közegészségügy "történelmi pillanatának" nevezte az Emmanuel Macron államfő által még a koronavírus-járvány alatt megígért nagyobb állami ráfordítás megvalósulását. "Megígértem, és most megcsináltuk. A krízis idején oly sokat nyújtó egészségügyi dolgozóink karrierjét és fizetését új alapokra helyezzük" - írta a Twitteren a köztársasági elnök.
Az elfogadott csomag túlnyomó részét arra fordítják, hogy 7,6 milliárd eurós keretből jövő márciusig két lépésben havi nettó 183 euróval megemeljék az ápolóknak, a kórházak technikai személyzetének és az idősotthonok alkalmazottainak, azaz mintegy 1,5 millió egészségügyi dolgozónak az alapfizetését.
A kormány évi 450 millió eurót fordít arra, hogy több mint 1,5-2-szeresére emelje a csak az állami kórházakban dolgozó orvosok fizetését, amivel talán visszacsábíthatja az orvosok egy részét a sokkal vonzóbb magánklinikai állásokból - derült ki a BMFTV híradásából.
A kórházi dolgozók három nagy szakszervezete (FO, CFDT és Unsa) aláírta a megállapodást. A legradikálisabb szakszervezet, a CGT nem támogatta. A kórházi dolgozók fizetésének emeléséről a széleskörű egyeztetések május végén kezdődtek az egészségügyi minisztériumban. A nyomásgyakorlás érdekében a szakszervezetek több tüntetést is szerveztek, miután kevesellték a kormány által eredetileg megajánlott összeget.
A francia kórházi dolgozók egyébként már a járvány előtt is több megmozdulást rendeztek, munkakörülményeik javítását követelve. A közegészségügyben 2019. március 18-án kezdődött a tiltakozási hullám, amely a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként indult. Azóta a 650 franciaországi sürgősségi osztály mintegy felénél folyamatosak voltak a tiltakozások és a sztrájkok. Az egészségügyi dolgozók tiltakoztak a munkaerőhiány és a romló munkakörülmények ellen, amelyeket a koronavírus-járvány miatti helyzet még inkább nyilvánvalóvá tett.
A járvány alatti ígéreteknek megfelelően Emmanuel Macron egy július 3-i lapinterjúban jelezte, hogy a kormány 15-20 milliárd eurót tervez az épületek felújítására és a műszerpark modernizálására fordítani, illetve rugalmasabbá tenné az egészségügy irányítását a döntéshozatalok decentralizálásával. Ezekről részletesebben várhatóan a keddi nemzeti ünnepen tervezett televíziós interjújában beszél majd az államfő.